Tomszkban (és nagyjából en bloc Oroszországban) az utazás legegyszerűbb és legolcsóbb formája a helyi tömegközlekedés félhivatalosan centralizált eszközeinek-, az ún. marsrutkáknak a használata. Az iránytaxikon 15 rubelért (alig több mint 100 forint) lehet jegyet váltani, amit nem felszálláskor fizet ki az utas, hanem leszálláskor. Ilyenkor teljesen normális, ha az embert csak úgy félrelökik a nagy tülekedésben. A sofőrök gyakran tesztelik a fékek rendeltetésszerű működését, rendszerint a gyalogos-átkelőhelyek, sorompók és piros lámpák előtti hirtelen megállás formájában. A minibuszok ajtaját általában már elindulás után csukják be, így errefelé tényleg ajánlatos kapaszkodni. A marsrutkák ugyanúgy számmal vannak ellátva, mint a sima mezei buszok, van menetrendjük, és meghatározott szakaszokon megállójuk is, de ezek valamilyen érthetetlen intergalaktikus rendszer szerint vannak elhelyezve, így a mezei halandó nem igazodik ki rajta. A járatsűrűséggel nincsen gond, ugyanis ezek a járművek gyakorlatilag egymás farában haladnak, konvojban. Megkockáztatom, sűrűbben, mint a budapesti 7-es buszcsalád.

Ezekről bővebben a videóban:

Ugyan jobboldali közlekedés van itt is, ahogy Magyarországon, de a rengeteg export japán autó miatt sok a jobbkormányos kocsi, így kétszer is meg kell gondolni, gyalogosként lelépsz-e a járdáról, mert nem biztos, hogy a sofőr észrevesz. Ezen járművek száma egyébként Oroszország távol-keleti részeiben egyre számottevőbb, olyannyira, hogy ezek a területek rögtön azzal fenyegetőztek, kilépnek az Orosz Föderációból (nem mintha megtehetnék…), amikor Moszkvában annak a törvénynek az életbeléptetését fontolgatták, ami a jobbkormányos autók használatát illegálisnak minősítette volna.

A zebra csak tájékoztató jellegű, a legtöbben ott mennek át, ahol akarnak. Persze a gyalogos-átkelőhely sem biztonságos, mert lehet, valaki megáll ugyan, hogy átengedjen, de ez még nem biztosíték arra, más nem gondol arra, hátulról beelőzi a lassító járművet…

A mai nappal redizájnolódott a blog külcsínye, van már új videointró, és ezen két innováció kéz a kézben jár a tartalmak bővülésével is (reményeim szerint). Szomorú tény, de a legzseniálisabb hekkerek hazájában ugyanis egyelőre hiánycikk a megbízható internet. Most már van a Tomszki Egyetem bibliotékájába szóló könyvtárjegyem, ahol szakít ugyan a jó net, de nem lehet torrentezni (és valamiért YouTube videót feltölteni sem), illetve van egy fancy kis kávézó, ahol viszont hiába keresgélhetek hermafrodita-törpepornót tudományos konferencia-előadásokat, ebben az évtizedben nem tudom letölteni, olyan gyenge a wi-fi.

Off topic: ugyanezen a helyen érthetetlen módon magyar zene szólt múlt héten, és még a Soundhound sem tudta megmondani mi ez. A tippeket kommentben várom!

Mint korábban már jeleztem, a dormitóriumban a szomszéd szobában lakó mongolokhoz belesve 5 nagyteljesítményű asztali számítógépet láttam, így egyre komolyabban hiszem, hogy a kedves cserediákok innen menedzselik a helyi Pirate Bayt, a „munkaidő lejárta után” pedig tolják a Counter Strike LAN-partykat. Sajnálatos módon mindkét tétel empirikusan is megerősítést nyert, amikor a jóemberek dübörögve hazaérnek, és felbőgnek a nagyteljesítményű számítógép-ventillátorok, kb. 45-60 másodperc alatt megszűnik minden nemű vezetéknélküli internet. A másik felvetésemre pedig szolgáljon bizonyítékként a következő printscreen:

De ez továbbra sem riaszt vissza, itt kérem tartalomszolgáltatás lesz, ha törik, ha szakad!

Ugyan már egy hete Tomszkban tartózkodunk, de a normális vezeték nélküli internet hiánycikk. Ennyi idő után azonban már sikerült kitapasztalni, hol érdemes lopni a wi-fit, így a tartalmak idővel bővülnek. Az első videó amolyan kedvcsináló, a rosszabb minőség pedig annak tudható be, hogy ezen felvételek készítésekor még nem ismertem ki magam a kamera beállításai között. A lényeg amúgy is a tartalom!